Szegény rendező nem vitte sokra, jóformán egész munkássága ebből a filmből és a folytatások utáni jogdíjakból áll, számomra érthetetlen okokból. Mert ez egy igazi gyöngyszem a slasher tengerben. 1983... Az említett műfaj a fénykorát éli: A Péntek 13 nár 3 részt is megélt, aztán ott volt Az erdei fantom is ami ugyan, másolatnak tűnik, de ettől függetlenül egy élvezhető darab. Közös vonás, hogy a helyszín mindig egy tóparti tábor, ahogy itt is. Ez pedig abszolút tudatos. Látszólag nem akar különb lenni, mint egy akkori átlagos slasher, pedig nagyon is az. 

Végig furcsa kettőség jelzi a filmet: ugyan nem látjuk a gyilkost "munka" közben, de mégis tudjuk ki az. A rendező abszolút nem akar csapdát állítani a nézőknek, hogy a végén a képünkbe röhögve közölje azt, hogy "háhá, nem is Ő volt az!". Teszi ezt minden joggal, hiszen a végén akkor is lesz egy akkora fordulat, hogy még jómagam is ledöbbentem. Nagyon nagy ötlet, semmikép sem szeretném lelőni a poént, remélem a kommentelők sem fogják (különben szakcionálok). 

 A történet rém egyszerű: van egy csendes, zárkozott lány (14 éves), aki az unokatestvérével együtt elmegy táborozni, hiszen az milyen "mókás". Zárkózottságát abszolút megértjük, mivel szegényke a film elején elveszítette a családját, sajnos elég röhejes kivitelezés közepette, de megmerem kockáztatni, hogy ez is szándékos volt. Aztán persze mindenki, fiúk és lányok egyaránt szívatják. Ismerős, nem? Mármint ilyen helyeken mindig van 1-2 különc, aki a közös játékokból szereti kivonni magát, ezért inkább csendben elüldögél. Így a szimpátiánk megvan, pláne úgy, hogy ezt megfejelték egy tüneményes románccal, ami közte és egy vele egyidős fiú között jött létre. Ez a motívum, na meg az alapötlet, hogy a főszereplők szinte még gyerekek, ad egy sajátos bájt az egész alkotásnak. 

Azért nem marad el az öldöklés sem, melyek igen látványosak és igen változatosak is. Ez mellesleg minden részre igaz lesz. Van itt leforázás, vízbe fojtás, késelés, stb. A film tele van finom poénokkal és apróbb kikacsintásokkal a nézők felé, hogy ne vegyül túl komolyan. És bejött! Iszonyatosan nagy hangulata van, annak ellenére, hogy kissé elnyújtott a történet, ami szigorúan nem más, mint állandó önismétlés. Ofkorsz, ez a legtöbb sorozatgyilkosos filmre is igaz. 

Az áldozatokat csak részben sajnáljuk: a pedofil szakácsot abszolút nem tudjuk, de a gonoszkodó ribit, vagy az erőszakos srácot sem. Apropó: azt is egész jól megoldották, hogy hogy tud sokáig észrevétlenül öldökölni a tettes: első pár esetben egyszerűen balesetnek tekintik a szerencsétlenségeket. Ez elég prózai, de még mindig jobb, mintha egyszerűen "eltűnnének". 

Egyébként a szereplők remek korképet is mutatnak: a srácokon "top" és sortnadrág, ami akkoriban trendi volt. A frizurákat ma már megmosolyogjuk. Aztán ott van a szinti pop zene, elmaradhatatlan kellék, továbbá egy nagy adag szexuális túlfűtöttség is, ami már a kamaszoknál is jelentkezik. 

Technikailag semmi kivetnivalóm sincs, ahogy a folytatásokban sem. A sminkek a művégtagok kellően hitelesek. Az operatőri munka korrekt. Ezért ilyen részletekre engedelmetekkel nem térnék ki. A befejezés, mint ahogy már írtam, eléggé epikus és megdöbbentő. Zseniális. A lényeg, hogy ez egy kiváló slasher, mondhatni alapmű. 

Értékelés: 9/10